Miért jó ez neked?

Nos, a gyorskorcsolyázásnak rengeteg pozitív hatása van. Kutatások bizonyítják, hogy ez az egyik legjobb aerobik edzés, ráadásul növeli az állóképességet és építi az izmokat.

A magas intenzitású altesti mozgásnak köszönhetően, egy óra alatt akár 800 kalóriát is el lehet égetni. De itt még nincs vége! A rendszeres gyorskorcsolyázás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

Vannak olyan elméletek is, miszerint a korcsolyázás pozitív irányba terelheti a mentális egészséget, szóval szinte minden területen hasznos lehet.

De mégis honnan ered ez a sportág?

Ennek megválaszolására felcsaptuk a Wikipédiát: A gyorskorcsolyázás Hollandiában született meg a 17. században. Id. Pieter Bruegel egyik festményén korcsolyázókat is megörökít a távolban. A hollandok a télen befagyott vizeken eleinte csontkorcsolyákon csúszkáltak, és 1676-ban már versenyt is rendeztek a befagyott csatornákon.

Az első modern gyorskorcsolya versenyt 1863-ban Norvégiában rendezték, a táv 1500 méter volt. Az első korszerű, vékony acélpengével rendelkező korcsolyát a norvég Paulsen tervezte 1880-ban - via Wikipedia.

Milyen lehetőségek vannak, ha versenyszerűen szeretnéd űzni?

Hivatalos és nemzetközi versenyeket manapság már szinte kizárólag 400 méter hosszú és fedett műjeges oválpályákon rendeznek (de szabályos a 333 1/3 méter hosszú és a nyitott pálya is). Olimpiákat csak 400 méteres fedett pályákon rendezhetnek.

Az ISU szabálykönyve a nemzetközi versenyek számára megkülönböztet rövid (100, 500, 1000 és 1500 méter) és hosszú távokat (3000, 5000 és 10 000 méter), de az üldözőversenyeken ettől eltérhetnek. Az egyes versenyeken elinduló versenyzők maximális számát az ISU korlátozza.

A gyorskorcsolya-világbajnokságok távjai

• A négytávú összetett világbajnokságokon a nők 500, 3000, 1500 és 5000 méteres, a férfiak 500, 5000, 1500 és 10 000 méteres távokon versenyeznek (a feltüntetett sorrendben). A versenyek két- vagy háromnaposak. Az Európa-bajnokságokon hasonló a helyzet.
• A sprintvilágbajnokságok távjai mind a nők, mind a férfiak számára 500 és 1000 méter úgy, hogy mindkét távot kétszer futják le 500, 1000, 500, 1000 méter sorrendben. A versenyek kétnaposak.
• A távonkénti világbajnokságot a nők számára 500, 1000, 1500, 3000 és 5000 méteres távokon rendezik meg, a háromfős nemzeti csapatok számára kiírt csapat üldözőversenyen pedig legalább hat kört kell megtenni. A férfiak 500, 1000, 1500, 5000 és 10 000 méteren versenyeznek, az üldözőversenyen pedig legalább nyolc kört teljesítenek. Az 500 méteres távot mind a nők, mind a férfiak kétszer teljesítik, s ezek összesített ideje adja a végeredményt. A távonkénti világbajnokságok négynaposak.

A téli olimpiai játékokon csak távonkénti és csapat üldözőversenyeket rendeznek. A távok

• A nők számára 500, 1000, 1500, 3000 és 5000 méter (az 500 métert kétszer teljesítik).
• A férfiak számára 500, 1000, 1500, 5000 és 10 000 méter (az 500 métert ők is kétszer teljesítik).
• A háromfős női nemzeti csapatok a csapat üldözőversenyen legalább hat kört, a férfiak legalább nyolc kört teljesítenek.
• A játékokon az egyes versenyszámokat a következő sorrendben bonyolítják le: férfi 5000 méter, női 3000 méter, férfi 500 méter, női 500 méter, férfi 1000 méter, női 1000 méter, férfi 1500 méter, női 1500 méter, férfi 10 000 méter, női 5000 méter. A csapat üldözőversenyeket az egyéni versenyek után rendezik meg.

Végezetül térjünk ki a felszerelésre

A korszerű, versenyzők számára tervezett cipők műanyagból, szén- és üvegszálas anyagokból készülnek. Kérgük alacsony, boka alatti. Belsejük finom anyaggal borított, hogy biztosítsák esetleg a zokni nélküli tökéletes illeszkedést. Formájukat a versenyzők lábához alakítják, „lábra öntik”. A korcsolyák hossza elérheti az 50 centimétert is, csúszó részük acél, egyéb részeik könnyű, de kellő szilárdságot adó más anyag, pl. dúralumínium.

A korszerű korcsolyák első és hátsó része is el tud emelkedni a cipőtől úgy, hogy a korcsolya a láb mozdulatától függően is minél tovább a jégen maradhasson, hogy minél hatékonyabb sikerüljön az energia átvitele és a lehető legnagyobb sebesség elérése.

A versenyzők sima, testhez simuló kezeslábast viselnek, a fejükre is csuklyát húznak – mindezt a légellenállás csökkentése érdekében. A ruha anyaga műszálas anyagból készül, puha, rugalmas, és a korcsolyával való vágással szemben ellenállónak kell lennie. Mindemellett hő- és izzadságvédelemmel is kell rendelkeznie. A felszerelésekkel szemben állított részletes követelményrendszert az ISU írja elő.