A kvalifikáció során a pályán minden versenyző kétszer csúszott le, majd mindenkinek a jobb eredménye alapján a legjobb 12 került a döntőbe.

A legjobbak akár több mint két méter magasra ugrottak fel a félcső két végén és különböző forgásokat, szaltókat, trükköket mutattak be a közönség hangos ovációja közepette. Az igen látványos kvalifikáció első körében viszont ketten is estek: egy francia szabadstílusú síző a kifejezetten dinamikus és közönségszórakoztató menete végén egy szaltót követően túlpördült, így arccal érkezett a hóba, de nem esett baja. Rajta kívül egy japán versenyző bukott még.

Az amerikai születésű Swaney, akinek édesanyja magyar, jószerivel trükkök bemutatása nélkül teljesítette a pályát, amelynek aljára már annyira elfogyott a lendülete, hogy a félcső tetejéig sem ért fel, így az alul helyezkedő fotósoknak képet sem sikerült készíteniük róla. Ennek ellenére néhányan megtapsolták Swaneyt, de ez inkább olyannak tűnt, mint amikor a sífutók férfi 15 kilométeres számában az utolsó mexikói versenyző zászlóval a kezében beért a célba. A teljesítményére végül 30 pontot kapott, amelynél csak a két elesett rivális produkciója volt rosszabb.