A magasságnak köszönhetően a felettünk elhelyezkedő levegőréteg vastagsága kisebb, mint az alacsonyabban fekvő területeken, így a napfényt sem tompítja, szűri olyan mértékben, mint például a tengerparton megszokott. A bőrünket érő sugárzás intenzitását tovább fokozza a hóréteg jelenléte, amely hozzávetőlegesen 80%-ban visszatükrözi a napsugarakat.
Az ózonréteg elvékonyodása miatt a szokásosnál sokkal nagyobb méretű, káros UV sugárzás éri bőrünket, szemünket. Csalóka lehet, hogy az alacsonyabb hőmérséklet miatt nem érezzük olyan intenzívnek a napsugárzást. Ne hanyagoljuk el bőrünk fény elleni védelmét felhős, ködös időben sem, mivel ebben a magasságban még ilyenkor is erős felhőkön átszűrődő sugárzás. Fontos figyelni az időjárás előrejelzéseket, mivel 3000 méter fölött egy frontbetörés akár egy óra leforgása alatt is gyökeresen meg tudja változtatni az időjárási viszonyokat, gyorsan változhat a napsütéses, szélcsendes enyhe idő metsző, jeges hófúvássá.
Amennyiben tartósan jó időt jósol a meterológia, nyugodtan használhatunk vízalapú naptejet (ebből is a létező legnagyobb faktorszámú fajtát). Ez a védelem a téli, fagyos hőmérséklet melletti sportolásnál azért nem ajánlott, mert az arc pórusaiban megfagyhat, károsítva ezzel a bőrréteget. Napos időben kerülendő a fagyos hőmérsékleteknél javasolt zsíros bőrvédő krémek vastag felvitele, mert az enyhe hőmérséklet és a mozgás következtében könnyen aláizzadhatunk, és mitesszerek képződhetnek a bőrünkön a megfelelő szellőzés hiánya miatt.
Bőrápolót használjuk a szélnek, és napnak legjobban kitett területen, az arcunkon, mivel a tiszta, száraz levegő nagyon erősen szárító hatású, főként szélben, ahogyan a síelés közben jelentkező menetszélben is. Ne felejtsük el napvédő krémmel bekenni a nyakunkat, fülünket, állunkat, és orrunkat sem, hiszen a hóról visszaverődő napsugaraknak köszönhetően ezek a területek is erős sugárzásnak vannak kitéve, amelyre helyzetük miatt jóval érzékenyebbek, hiszen fényvisszaverő felület híján a föld felé eső bőrfelületeinket általában nem éri erős napsugárzás.
Különösen óvatosan bánjunk a napozással is, mivel a késő tavaszi, kora nyári időszakban a legintenzívebb a napsugárzás, valamint bőrünk ilyenkor még nem szokott hozzá az erős sugárzáshoz a tél után, ezért jóval fehérebb, és érzékenyebb a sugárzásra, mint például a nyár végén. Mindig viseljünk fejfedőt, még enyhe időben is, mivel anélkül, hogy bármit éreznénk, komoly napszúrást szenvedhetünk.Soha ne síeljünk kesztyű és hosszú ruházat nélkül, bármilyen csábító is a "rövidujjas" síelés, mivel a télen jellemző hónál sokkal keményebb, nagyobb jégkristályokból álló firnhó komoly horzsolásokat ejthet rajtunk esésnél, főként a reggeli órákban, amikor az éjszaka visszafagyott hóréteg még nem olvad meg.
Ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre is (itt nem sörre, és snapszra gondolok!), hanem elsősorban ásványvízre és teára, hiszen a meleg hőmérséklet, az erős napsugárzás, és a fizikai megerőltetés hatására sokkal több vizet veszítünk, mint a téli síeléskor. A megfelelő folyadékutánpótlásra az összes szervünknek fokozottan szüksége van ilyenkor, beleértve a bőrt is. A fokozott izzadás miatt a szervezetből ürülő sókat is pótolni kell, ilyenkor a hóevés, vagy a csapvíz ivása drasztikusan csökkenti a vér sótartalmát, amely komoly problémákhoz vezethet szélsőséges esetekben, ezt megfelelő táplálkozással minden gond nélkül pótolhatjuk síelés közben.
