Leginkább a térd- és derékfájdalmak akadályozzák a síelést, ezeket viszont többnyire enyhíteni lehet, esetleg kiküszöbölhetjük előzetes edzésekkel.
Általában igaz, hogy kellő bemelegítéssel csökkenteni tudjuk a problémát, de mindenképpen kérjük ki orvosunk tanácsát, síelhetünk-e egyáltalán? (Sajnos könnyen előfordulhat, hogy letiltják a beteget a síelésről, de nem véletlenül.)
A leggyakrabban sérülés a térdet éri. (Ezek fajtáiról egy másik cikkben olvashatnak.) A kellő orvosi ellátást megfelelő rehabilitáció kell, hogy kövesse (pl. gyógytorna). Miután orvosi tekintetben a sérült térd gyógyultnak tekinthető, sok dolgunk van még addig, hogy a biztonságos síelést elkezdhessük. Egyszerűbb, porc sérüléseknél az érintett láb kímélése miatt, szalagszakadásnál emellett a szövetek súlyosabb sérülése miatt tetemes izomgyengüléssel kell számolni (sokszor lehet látni, hogy a már gyógyultnak tekinthető láb még mindig jóval vékonyabb, mint a sérülés nélküli). Miután tehát az orvos már megengedte, szépen hozzuk szintre mindkét lábunk teljesítményét biciklizéssel, futással, stb...
Ha biztosra akarunk menni, szerezzünk be egy megfelelő protektort.
Ez egy ügyes kis szerkezet, elasztikus neoprénből készül, a térdet a két oldalán egy-egy csuklós merevítő tartja, mely védi az oldalirányú erőbehatásoktól. Mint a ruháknál, itt is "m,l,xl" rendszerű méretezés van.
Miután felhúztuk a térdünkre, szorítsuk meg a megfelelő mértékben (azért vér maradjon a lábunkban...) a tépőzárral. Innentől fogva gyakorlatilag átveszi a szalagok egy részének bizonyos tartó szerepét.
Beszerzése viszonylag egyszerű, de költséges. Ha az ember csak úgy bemegy a gyógyászati segédeszközök boltjába, kb. 15 ezer Ft.- ot fizet érte... Ha viszont a reumatológust meg tudjuk győzni, hogy márpedig ez nekünk kell, receptre sokkal olcsóbban megkaphatjuk.
A derékfájás még sokkal rosszabb lehet, mint a térdfájás. Ha egy "lumbágós" embernek a pályán "kiakad" a dereka, lehet, hogy a lábán még le sem tud jönni... De ne fessük az ördögöt a falra! Beszéljünk csak a túlerőltetésről.
A derék izomzata síelés közben folyamatosan passzív munkát végez: megfeszíti a gerincoszlop alsó harmadát. Civilizációs ártalomként kezelhető jelenség az, hogy a derék izomzata gyenge a tesünk többi izmához képest is. Ülünk az irodában, az autóban, a tévé előtt... Síeléskor aztán adunk neki, a második nap délelőtt úgy érezzük, mindjárt letörik! Az izomláz bizony ott is jelentkezik, ráadásul eséskor még meg is lehet könnyen rántani.
Térdfájásra, derékfájásra egyaránt jók a sportkenőcsök, melyek helyi vérbőséget okoznak, ezáltal gyorsabban múlik a fájdalom. A poggyászunkban legyen még Voltaren, vagy Dicoflenac. Mindkettőből van kenőcs, tabletta egyaránt. Hatóanyaguk megegyezik, gyulladás csökkentő és fájdalomcsillapító egyaránt, tipikusan mozgásszervi panaszokra.
Közhelynek számít manapság, hogy nézzük meg, mit eszünk. De legyünk magunkhoz őszinték! A szárazedzéseket még csak-csak elvégzi az emberek egy része, de ki figyel a helyes táplálkozásra? Pedig néhány dolgot igazán nem nehéz betartani.
Tanulmányainkból tudjuk, hogy a megfelelő izomműködéshez, az állóképesség szintentartásához nélkülözhetetlenek a különféle vitaminok, ásványi anyagok. A megfelelő energiaszint elvesztése mellett a vitaminhiány is csökkenti a szervezet teherbírását és ez a hegyen -ahol még a levegő is ritkább (2000 méterenként 1/3-ával csökken az oxigén mennyisége)- különösen érezhető.
Ennek elkerülésére a következő, alapvető dolgokat tegyük meg:
- mindig reggelizzünk, és ha ebédelni nem is akarunk, uzsonna legyen mindig kéznél.
- még itthon vegyünk komplex vitamin készítményeket (pezsgőtabletta, vagy tabletta) és már itthon kezdjük is el szedni.
- Igyunk sokat, de ne alkoholt! A sok mozgás sok izzadással jár, mely foladék vesztességet pótolni kell. Az alkohol többek között a vízhajtó hatásáról ismert, tehát pont rosszat tesz nekünk. Egyéb hatásairól nem is beszélve... Ha a szervezet folyadékszintje túlságosan a szükséges alá csökken, nem csak szomjasak leszünk, de a koncentrációs készség is csökken. Ha igazán jót akarunk magunknak, szerezzünk be izotóniás italokat, melyek összetétele nagyon hasonlít az izomsejtekben lévő folyadékéra, tehát direkt módon juttatunk "nekik" vizet, ásványi sókat, vitaminokat.
- Legalább a sípályán ne dohányozzunk!
- Fanatikusoknak! Ha nagyon figyelmesek akarunk lenni önmagunkhoz, egy táplálék kiegészítőt tudok ajánlani: kreatin monohidrát.
Ezt az anyagot színtiszta marhahúsból nyerik. Az izomsejtek "üzemanyagát" egyébként is bevisszük szervezetünkbe, ha húst eszünk, de nem ilyen koncentrált mennyiségben (1 evőkanál kb. 4kg tiszta marhahússal egyenértékű). A bevitt anyagokból a szervezetünk egy vegyületet állít elő, melyet a sejtek a működéshez felhasználnak, s közben egy másik vegyület keletkezik belőle (ATP,ADP). A dolognak csak annyi a szépséghibája, hogy az előbbi vegyületet a szervezetbe juttatva nem tudjuk megemészteni, hasznosítani. Erre találták ki a kreatint, mely emésztés után a kívánt formába alakul: kész az "üzemanyag". Fontos: nem doppingszer, semmilyen káros hatása nincs. Nem növeli meg a fizikai erőt, csupán tovább bírjuk a terhelést, később kezd rogyadozni a lábunk. Síelés előtt legalább 1 héttel kezdjük el használatát a feltöltési idő miatt.
