A Pittsburgh azzal a céllal vágott neki a mérkőzésnek, hogy lezárja a sorozatot, és fennállása során negyedszer lesz bajnok. A Penguins ezt megelőzően sosem tudta hazai jégen átvenni a Stanley Kupát, ezt 1991-ben, 1992-ben és 2009-ben is idegenben tehette meg.

Az NHL-hez 25 éve csatlakozott, először finalista, az "életben maradásért játszó" San Jose álomrajtot vett, a 3. percben már 2-0-ra vezetett. A 64. másodpercben Brent Burns egy váratlan kapura fordulással talált be, és ezzel a döntőben először került gólhátrányba a Pittsburgh. Kisvártatva Justin Braun távoli lövésébe Logan Couture tette be az ütőjét, a korong védhetetlenül vágódott a bal felső sarokba.

Azonban nem törtek meg a hazaiak, és gyorsan egyenlítettek. Az 5. percben emberelőnyben Jevgenyij Malkin keresztpassza Braunról pattant be saját kapujába, majd 22 másodperc elteltével Nick Bonino kísérlete a kapu előtt zavaró Carl Hagelin testéről a hálóba vágódott. A döntők történetében sohasem esett ilyen gyorsan négy találat (5:06 perc, a régi rekord 6:51 perc 1992-ből).

A harmad derekán - újabb hazai létszámfölénynél - Phil Kessel kapáslövése mindkét kapuvasat érintve kifelé jött, így elmaradt a fordítás. A 15. percben a San Jose szépen megjáratta a korongot a támadó zónában. Couture jól tálalt Melker Karlsson elé, aki Matt Murray lepkéskesztyűje alatt betalált.

A folytatásban a vendégek kapusa, Martin Jones szenzációsan játszott, és végül 44 védéssel járult hozzá a sikerhez (95,7 százalék). A hajrában még Joe Pavelski egy üreskapus góllal állította be a végeredményt. A kiváló csatárnak ez volt az első pontja a fináléban.

A nyugati bajnok Sharks a döntőben most játszott a leghatékonyabban, először tudott Pittsburghben nyerni, így elmaradt a bajnokavatás.

(Forrás: Telisportguru.hu, MTI | Fotó: penslabyrinth.com)