Az insidethegames.biz információi szerint az érintett kantonban lebonyolított friss népszavazáson 60 százalék volt a pályázatot elutasítók aránya. Ez ugyan még nem jelentené automatikusan a kandidálás kizárását, a Svájci Olimpiai Bizottság ugyanakkor előzetesen jelezte, hogy a jelentkezéshez szükséges a társadalom támogatása.

Az 1928-as és 1948-as olimpiának is otthont adó síparadicsomhoz hasonlóan - amelynek lejtőin jelenleg az alpesisí-világbajnokság zajlik - az ugyancsak a Graubünden kantonban lévő Davos 2022-es olimpia pályázata is népszavazáson bukott el négy éve.

A lakossági elutasítás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Svájcnak nem lesz kandidáló városa a 2026-os téli olimpiára, mivel St. Moritz csak az egyik jelölt volt, s az olimpiai bizottság bízik benne, hogy Sion pályázatát benyújthatják majd. Ott várhatóan 2018-ban rendeznek majd népszavazást. A 2026-os játékokra a jelentkezési folyamat majd a jövő évi, pjongcsangi olimpia után kezdődik el.

Tudnivalók a St. Moritz síparadicsomról

St. Moritz az Alpok 12 leghíresebb síterepét egyesítő Best of the Alps szövetségnek a tagja. Az Inn felső folyása mentén, az Engadin völgyben elhelyezkedő település, a St. Moritz-tó partjára épült. A város két részre oszlik, a tó felett, teraszszerűen, 1853 méter magasságban elterülő St. Moritz-Dorf-ra valamint a tó partján húzódó St. Moritz-Bad-ra. St. Moritz-Dorf–ban az egykori falu szinte elvész a hatalmas szállodák, sportpályák között, csak ősi román templomának maradványa, a ferde Schiefer Turn emlékeztet rá.

A jelentős turistaközpontban az ide érkezők számos kikapcsolódási lehetőség közül választhatnak, a sí és jégpályákon kívül golffal, tenisszel, lovaglással és vitorlázással tölthetik el idejüket. St. Moritz-Bad elsősorban gyógyhely, nagy szanatóriumokkal, fürdőintézetekkel. Szénsavas, vastartalmú gyógyvizét már az ókorban használták. Az egyik forrásnál (Mauritius-Quelle) rekonstruálták egy bronzkorszakbeli létesítmény maradványait, eredetije az Engadiner Museum termeiben tekinthető meg. A településről sikló visz fel a 2488 méter magasan fekvő Corviglia-kilátóhoz, ahonnan nemcsak a völgy tekinthető át, hanem az e mögött elterülő Bernina-hegyrendszer égbetörő csúcsai is.